Látnivalók

A Strandfürdő, AQUA-Park bejárata 300m-re, Hungarospa Hajdúszoboszló Gyógyfürdő főbejárata 800 m-re, az AQUA-Palace 500-re, az Árpád Uszoda 250 m-re található.

Hajdúszoboszló-Gyógyfürdő Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. A gyógyvíz felfedezése, Dr Pávai Vajna Ferenc nevéhez fűzödik, aki már az 1920-as években nagy reményekkel kutatta a gyógyvíz hatását. Kitartó munkássága meghozta gyümölcsét, 1927.-ben megnyitotta kapuit a gyógyfürdő.

Ma már hatalmas, több hektáros területen, pihenhetnek az ide látogatók. A felüdülni vágyók élvezhetik a 32-38C gyógyvíz gyógyító hatását, fedett és szabadban is vannak gyógyvizes medencék, az átjárhatóság biztosított. Rendelkezésre állnak 22-28 C vizű medencék, hullámmedence, úszómedence, gyermek-tan medencék, élménymedencék valamint a nagyon szépen kialakított, mediterrán hangulatot idéző tengerparti medence. A csónakázó tó is kellemes időtöltés, vízibicikli bérelhető.

Rossz idő esetén sem kell megijedni, az AQUA-PALACE rendelkezésre áll, a strandról közvetlenül is átjárható. Itt, a különböző gyógyvizes élménymedencék a kis beugróival, a nyugodt pihenésre ad lehetőséget, de épp úgy megtalálható egy egész emeletet felölelő nyüzsgés, a gyermekvilág- medencék, csúszdák, pihenőhelyek.

Felsőbb emeleten az úszni vágyókról sem feledkeztek meg, de aki épp szörfözni szeretne megtanulni, annak is itt a helye, a szörfmedencében ezt is gyakorolhatja!

Szaunavilág, szolárium, fitness rendelkezésre áll.

Az AQUA-Park szintén a strandról is megközelíthető, itt hatalmas csúszdaparadicsom várja az idelátogatókat, de, ha elfáradnak, a medencékben, sodrófolyóban megpihenhetnek.

A fürdőkomplexum területén az éttermek, büfék, pizzázók, fagyizók, kávézók sokasága várja vendégeit.

Akinek mindez nem elég, az Árpád Uszoda várja sportolni vágyókat, gyógyvizes kinti medence, szauna itt is megtalálható.

Látnivalók Hajdúszoboszlón

Kedves Nyaralók, amikor már kellően megismerkedtek a fürdőzés különféle élményt nyújtó világával, felhívom figyelmüket a város nevezetességeire. A városban található a több, mint 180 esztendős Városháza, mely a klasszicista stílus jegyeit hordozza.

A Harangház, Bocskai Múzeum, Tájház, Városi Erődfal, Szent László Római Katolikus Templom, Református Templom, Görög  Katolikus Templom, 1806-ban épült Csanády Borház.(többek között)

A város szépen kialakított parkjai, a szökőkutak szemet gyönyörködtetőek, az őseink emlékére emelt szobrok igazi remekművek! A felfedező út közben a szépen kialakított Nelson cukrászdában élvezhetjük a régi és új idők ízeit!

Hajdúszoboszlótól 20 km-re Debrecen városa található, mely felfedezése ugyancsak nagy élmény, épp úgy, mint a híres Hortobágy, Méneseivel és a kilenc lyukú hídjával, múzeumával.

Várjuk szeretettel Hajdúszoboszlóra, hogy Ön is megismerhesse ezt a csodálatos várost és környékét!

A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Debrecenben található. Továbbá még a Nemzeti Park üzemelteti az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútját, mely Magyarország legnagyobb mesterséges halastavánál (a Kondás tónál) végződik.

Működési területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét foglalja magába (Tisza-tavi madárrezervátum).

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park, 4 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park egész területe bioszféra-rezervátum, a Ramsari egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek. Itt a vízi madarak vadászata egész évben tilos!

A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyeppe néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik.

Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város. A megye lakosságának mintegy 38,2%-a él Debrecenben. Debrecen a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városa. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Kelet-Magyarország régió, az Észak-Alföld statisztikai régió és a Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja. Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa.

Az ország keleti részén Hajdú-Bihar megye földrajzi közepétől nem messze, Budapesttől 230 km-re fekszik. A román határ mintegy 35 kilométerre keleti irányban húzódik. Debrecent elérik illetve a városból indulnak ki a 4-es, 33-as, 35-ös, 47-es, 48-as, 354-es és a 471-es főutak illetve az M35-ös autópálya, valamint a 100-as, 105-ös, 106-os, 107-es (Sáránd és Létavértes között 2009. december 12-től szünetel a személyszállítás), 108-as, 109-es, 110-es és a 333-as (Zsuzsivasút) vasútvonalak.

A Csokonai Nemzeti Színház Debrecen első és legnagyobb kőszínháza, a Kossuth utca 10. szám alatt. 1915-ben vette fel Csokonai Vitéz Mihály nevét, 2012-ben kapott nemzeti színházi státusz. Itt kezdték pályájukat olyan ismert színészek, mint Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán és Hofi Géza.

Érdekesség: A mór és bizánci elemeket tartalmazó, romantikus stílusú színház ünnepélyes megnyitása 1865. október 7-én volt. A nyitó előadás Reszler István társulatának előadásában Katona József Bánk bán című drámája volt, Gertrudist vendégként Laborfalvi Róza játszotta.

Jegyvásárlás, Információ

www.csokonaiszinhaz.hu

A debreceni református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, ezenkívül a legnagyobb protestáns templom is az országban. A Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran „kálvinista Rómának”. 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban.

Érdekesség: Már a 12. században állott egy templom a mai Nagytemplom helyén, ennek „Szent András” neve András apostol, bizánci szent tiszteletére utal.

Csak nagyobb egyházi ünnepeken kerülnek elő a templomi berendezéshez tartozó, igen gazdag úrasztali felszerelések (kelyhek, kannák, edények, terítők, abroszok). Ezek legkorábbi darabjai a 17. századból származnak, nem egy közülük jellegzetes debreceni ötvösmunka, esetleg erdélyi fejedelmek ajándéka.

Befogadóképességét illetően igen eltérő adatok láttak már napvilágot, mintegy 3000 ülőhely van benne. A templombelső monumentalitását csak fokozzák a fehérre festett hatalmas falfelületek és a sarokpilaszterek árnyékhatása.

Nyitvatartás és bővebb információ: www.nagytemplom.hu

A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum Debrecen belvárosának ékessége. A főépület Debrecenben, a Déri tér 1. sz. alatt található. Györgyi Dénes neobarokk épületei közé tartozik. 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyitották meg.

Érdekesség: A múzeum gyűjteménye évszázados fennállása alatt folyamatosan gyarapodott. Természettudományi gyűjteménye 3000 egyedi muzeális darabot, s 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott anyagot tartalmaz. A régészeti tár 60 ezer körüli kiváló paleolit, neolit és népvándorlás kori lelete, a történeti anyag negyvenezer, a néprajzi gyűjtemény huszonkétezer körüli, a képzőművészet tízezer, az iparművészeti anyag húszezer muzeális tárgyat mondhat magáénak. A múzeum legnagyobb értéke a Munkácsy Mihály festette trilógia együttes kiállítása, ezek a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo.

Nyitvatartás, Jegyinformáció: www.derimuzeum.hu

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark állatkert, növénykert és vidámpark is egyben. Területe 17 hektár. Ez az első vidéki állatkert Magyarországon, melyet 1958 májusában nyitottak meg. A vidámpark 1960-ban nyílt meg, a két létesítmény pedig 1961-től egy intézményként üzemel.

Az elmúlt időszak fejlesztéseinek eredményeként megújult a kert. Elkészült az Afrika-röpde, az új zsiráfház, pálmaház, az oroszlánok, tigrisek, papagájok, díszrécék, tevék, futómadarak, majmok, patás állatok új kifutói.

Közkedvelt a Trópusi ház, a Pálmaház-Terrárium, a Vízilóház-Gibbonház, valamint az állatsimogató az állatokkal való barátkozás izgalmas helyszíne.

Nyitvatartás, Jegyinformáció: www.zoodebrecen.hu